Blog GYIK Dolgozz velünk Ajánlatkérés

Hasonló, mint mikor elveszíted az egyik szerettedet

Az egész sportvilág a jövő évi riói olimpia kvótákért versenyez. Miután az elmúlt három olimpián a magyar kajakosok voltak a a legjobbak, az Index egészen Abu-Dzabiig követte őket, és betekintettünk a felkészülésükbe. Történetek az edzőtáborból.

 

Névjegy

  • Kammerer Zoltán, kajakozó
  • 1978. március 10-én Vácon született.
  • Klubjai: Göd, Újpest, Győr
  • Háromszoros olimpiai bajnok (2000 és 2004 négyes; 2000 páros, a jelenlegi kapitány Storcz Botonddal)
  • Háromszoros világbajnok (1997 és 99 négyes, 2006-ban párosban, Kucsera Gáborral)
  • Hétszeres Európa-bajnok.

 

A rendkívül sikeres moszkvai kajak-kenu világbajnokság után, amikor a kajakos titkokat kerestük, kitértünk rá, Magyarország a falkaszellem miatt előnyben van, hiszen a versenyzők az edzéseken egymással folyamatosan versengve, egymást húzva készülnek a szezonra. A felkészülés egyik legfontosabb szakasza a március, amikor a világ olyan pontjaira utaznak, ahol már meleg van. Van, aki azt mondja, bármennyire is rutinos egy kajakos, ha ilyenkor nem tudja visszaszerezni a tökéletes mozgást, akkor az egész szezonja nagy szenvedés lehet. Szóval, itt alapozzák meg a sikeres szezont, hiszen a milánói világbajnokságon már olimpiai kvótákért harcolnak.

 

 

kamera1

Kammerer Zoltán, Tóth Dávid, Pauman Dániel és Kulifai Tamás kajakozók

Fotó: Kovács Tamás

 

 

Éppen kedden lett 37 éves a háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltán, de neki edzésszempontból ez a nap is csak olyan, mint a többi. Nincs kivételezés, de olyat nem is kérne soha. Van, amikor naponta 25-30 kilométer szerepel a programban, van, amikor meg kell kerülni egy kis szigetet időre – 5,5 kilométer ilyenkor a táv –, és van, amikor 2 kilométert kell hajtani időre, a többiekkel versengve.

 

A közeli Forma-1-es pálya zaja beszűrődik, Kammerer szenvedélyesen szereti, a GP2-esek tesztjére át is megy, ha ideje engedi. Vasárnap egy másodperccel lemaradt Kulifai Tamás mögött, ez egy kicsit bosszantotta, de hétfőn már az övé volt a legjobb idő.

 

Háromszoros olimpiai bajnok (párosban 2000, négyesben 2000 és 2004), van még egy ezüstje is, ezzel pillanatnyilag az aktív férfi sportolók közül ő a legeredményesebb Magyarországon. Megtehetné, hogy egy kicsit már lazítson, megtehetné, hogy a befektetéseiből, az életjáradékából éljen, ehelyett mindennap talál motivációt.

 

„Imádom ezt a sportágat. Ez a legfontosabb motiváció. És hát itt van például az egy másodperc az edzésen. Le kell faragni. Ha nyertem volna, akkor pedig meg szeretném őrizni ezt az előnyt. Ha hatodik leszek valamelyik időmérésen, másnap már mindent azért teszek, hogy legközelebb már negyedik vagy esetleg harmadik legyek. És így tovább. Ilyen apróságokból tevődik össze az életem. Egy pillanatot sem szeretnék kihagyni. Beteg nem is voltam vagy tíz éve. Ha esetleg Kati néni a koromra, az eddigi eredményeimre tekintettel azt mondaná, Zoli, neked nem kell holnap jönni, azt kirekesztésnek, büntetésnek élném meg. Én minden egyes edzésen ott akarok lenni és a maximumot adni. A korom miatt egyébként sem kaphatok kedvezményeket, mert a rajtvonalon ugyanonnan indul mindenki. A 37 éves is, a 20 éves is. Nem kapok azért 20 méter előnyt, mert idősebb vagyok.”

 

kamera2

Kammerer Zoltán és társai veszik ki a hajót a vízből a férfi K-4 1000 méteres versenye végén a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség világkupa-sorozatának harmadik versenyén Szegeden 2014. május 24-én.

Fotó: Kovács Anikó

 

Kammerer tavaly az ezerméteres válogatón a legjobb lett, fiatal kihívókat legyőzve nyert, csak azért nem egyesben indult a moszkvai világbajnokságon, mert a négyesnek nagy szüksége volt rá. Atlantában, az első olimpiáján még egyesben versenyzett.

 

A motivációjához hasonlóan a filozófiája is egyszerű: csak ne legyen rosszabb, mint a tavaly volt, és akkor nagy baj nem lehet. Tudatosan él, ismeri a szervezetét, hogy esetenként több regenerációra van szüksége, nem sanyargathatja úgy magát, mint mikor 16 évesen a felnőtteknél az ötödik helyen végzett. Ilyen 16 éves zseni azóta sem robbant be a sportágba.

 

A vb-n a magyar négyes harmadik helyen – Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel volt még az egységben – érkezett a célba. Ez az egység az olimpia előtt kevéssel ült össze, és Londonban nagy meglepetésre másodikok lettek.

 

„Amikor kiértem a partra, már akkor azt mondtam, hogy ez egy olyan ezüst, ami félig arany, vagy fehér arany. A negyedik-hatodik hely tájékára vártam magunkat, de most is itt cseng a fülemben Kati néni útravalója: Húzd meg öreg!

 

Ezek után nem is mertem volna hatodik lenni. Sok kép van előttem. Mint egy vérszerződésnél, adjuk körbe az akácmézet egymásnak, amit még Szolnokról vittünk magunkkal, azzal tettünk fogadalmat.”

 

Rögtön felvetettem neki, lát-e esélyt arra, hogy ez egy valódi arany legyen? A győztes ausztrál csapatból ugyanis doppingvétségen érték az egyik versenyzőt. Határozott nemmel felel, bár szerinte fordított esetben már az ausztrálok örülnének, a magyaroktól biztosan elvették volna.

 

Paumantól úgy tudja, hogy a dobogón álló 12 emberből egyedül őt vitték el vizsgálatra, mással ugyanis nem találkozott a szobában és annak előterében.

 

kamera3

A bronzérmet nyert kajaknégyes a K-4 1000 méteres versenyszám döntőjében a moszkvai kajak-kenu világbajnokságon 2014. augusztus 10-én.

Fotó: Kovács Tamás

 


A kajakos szerint a négyesükben van még rejtett tartalék, akár két másodpercet is javulhatnak. Abban bízik, egyszer nekik is minden összejöhet azon a napon, amikor a verseny van. Olyan a szél, olyan a víz, harmonikus a mozgásuk, és az utolsó métereken lesz még erejük egy nagy hajrára.

 

„Visszanéztem, 2013-ban a győztes oroszoktól két ember keveredett a xenongázos doppinggyanúba. A tavaly győztes csehektől még az olimpia előtt 2 hónapos eltiltást kapott valaki. Az ausztrálokkal történt, ami történt. Mi az erőnkben, az egymásért való küzdésben, a munkában és az edzőnkben hiszünk. Illetve, hogy idén vagy jövőre minden összejön, hogy először nyerni tudunk, mert egy győzelem hiányzik még az életünkből.”

 

Nagy kérdés ugyanakkor, ez a négyes együtt marad-e a milánói világbajnokságra, hiszen a válogatási elvek szerint van egyes, páros és négyes válogató is. Ha esetleg újra lennének páros ambíciói, azokat kiélhetné. Egyéniben eveznek egyébként nagyon sokáig, ezzel ki lesznek éhezve a válogatók előtt, hogy a négyes hasíthasson.

 

A kis boríték

„Kati néni kért egy kis borítékot tőlünk, annak a nevét írtuk bele, akivel szeretnénk egy egységet alkotni. Beletettem. Az élet pedig megoldja, hogy mit hoz nekem idén, úgy lesz-e, ahogy elképzeltem.”

 

Kammerer úgy gondol londoni ezüstjére, mintha kárpótlás lett volna a pekingi olimpiáért. Pekingben toronymagas favorit volt Kucsera Gáborral, előtte az ezres párosban megnyerték a világbajnokságot, uralták a mezőnyt, aztán a hajrában kifulladtak, visszaestek, végül ötödik helyen értek célba. Aztán a lengyelek kizárása miatt negyedikek lettek, de ennél rosszabb pozíció nincs szerinte. Akkor ő volt a zászlóvivő, őt is utolérte az átok, hogy aki a küldöttséget vezeti a megnyitón, nem nyer olimpiát. 1948 óta így van ez.

 

kamera4

A Kammerer Zoltán Kucsera Gábor kajakkettős 500 méteren bejutott a döntőbe a XXIX. nyári olimpián miután az előfutamában a harmadik helyen végeztek.

Peking, 2008. augusztus 19.

Fotó: Koszticsák Szilárd

 


„Komolyan mondom, 700 méternél már az járt a fejemben, hogy ilyen könnyen még nem nyertem olimpiát. Minden klappolt. Aztán az addig a mi oldalvizünkön haladók, például a németek erőre kaptak, mert addig lényegében csak utaztak, mi vittük, sőt húztuk magunkkal. Belőlem kiment az erő. 800 méternél elérkezett a holtpont, amivel úgy hittem, semmi gond nincs, mert mindig jönni szokott. Innen, amikor már mindenem fáj és alig látok, még szoktam bírni 200 métert. Most azonban 920 méternél már moccanni is alig bírtam. Úgy bekötöttek az izmaim, hogy olyan lehettem, mint egy szobor. Végzetesen kiment az erő. Nem sokszor mennék vissza az időben, de arra az öt percre igen. Hasonló az érzés, mint mikor elveszíted az egyik szerettedet. És még kérnél öt percet egy utolsó beszélgetésre, a búcsúzásra, hogy megszorítsd a kezét. Azt az öt percet már csak Kucsi miatt is kérném.”

 

Hét évvel a verseny után már nincs benne düh, még ha egyre többször be is villan neki, több figyelmet érdemeltek volna az akkori edzőjüktől. Nem örült, hogy rendre megváltozott az edzésük időpontja, mert hirtelen a lányok elsőbbséget élveztek. Nem örült, amikor félbe kellett hagyják jobb kezének a gyúrását közvetlenül a verseny előtt, ez is egy másik egység miatt történt. Talán tovább bírta volna, ha még kap hat percet a gyúrószobában.

 

„Sok a ha, de annyi biztos, ha akkor ott nyerek, szinte biztosan nem ismerem meg Kati nénit, ami pedig pótolhatatlan veszteség lett volna az életemben. Ez nem csak egy jól hangzó szlogen. Nyitott szemmel jár, mindenre odafigyel, nagyon élvezem a közös munkát vele, még akkor is, ha előre alig árul el valamit a másnapi edzésekről, és leginkább improvizál. Más edzőnél olyan az edzésterv, mint egy legóprospektus, pontosan tudjuk, mi után mi jön. Hát Kati néni változatossága gyönyörködtető.”

 

kamera5

Fábiánné Rozsnyói Katalin edző figyeli csapatát a Kammerer Zoltán, Tóth Dávid, Kulifai Tamás Pauman Dániel összeállítású magyar négyest a 2012-es londoni nyári olimpia férfi kajaknégyes 1000 méteres számának előfutamában a Dorney falu melletti Eton Dorney evezőspályán 2012. augusztus 7-én.

Fotó: Kovács Tamás

 

A három szezon alatt mindössze egyszer zördültek össze, bár az is csak egy kisebb súrlódás volt. Egy átlagos péntek délután történt, amikor már nagyon kimerült.

„Kati néni azt kérdezte, miért nem szólok, hiszen látja rajtam, hogy nem vagyok jó állapotban. De most őszintén, hogy nézett volna ki, ha azt mondom, könnyítsünk. Kérjek kegyelmet? Na azt már nem. Az nem én lennék. Inkább legyen az a büntetésem, hogy visszaküldjön, és hullafáradtan még egyszer teljesítenem kelljen.”

Egyre többször gondol Rióra, ami fel sem merült benne még a londoni olimpia után sem.

„A londoni célba éréskor 10 másodpercig úgy lüktetett az agyam, mintha a következő másodpercben már felrobbanna vagy kiszakadna. Mintha az összes fogam kiesett volna. Na akkor biztosan őrült dolognak tartottam, hogy Rióra gondoljak. De most már a város motiváló erő. Hatodszor lehetnék olimpián, ez a magyarok közül Gerevich Aladárnak sikerült egyedül, a kajakosok közül Birgit Fischernek jött össze. Ezt a listát itt néztem meg az edzőtáborban, és most határozottan mondom, szeretnék felkerülni rá.”